A nyugati társadalmakban évtizedek óta figyelhető meg a születési ráta fokozatos csökkenése, amely komoly demográfiai kihívások elé állítja ezeket az országokat.
Számos kutató, köztük például David Coleman, az Oxfordi Egyetem demográfusa, évek óta tanulmányozza a jelenséget. Coleman szerint a csökkenő születésszám mögött több tényező húzódik meg, amelyek közül az egyik legfontosabb a megváltozott szexualitással és párkapcsolati dinamikával kapcsolatos trendek.
Egyre több a szingli
A nyugati világban egyre növekvő az egyedülállók aránya, sokan a szingli életet választják, ami csökkenti a gyermekszámot. Emellett a modern életmód és a gazdasági kihívások is nagy szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok később alapítanak családot, vagy akár le is mondanak a gyermekvállalásról, olvasható erről több cikk is az utajovobe.eu blogon.
A technológia fejlődése
A technológia fejlődése és a digitális világ térhódítása is átalakította a párkapcsolati normákat, egyes kutatások szerint kevesebb az intimitás a kapcsolatokban. Az online társkeresők és a közösségi média platformok sokakat passzív szerepbe helyeznek, és elősegítik az ideiglenes, felszínes kapcsolatok kialakulását.
Ez hosszabb távon kevesebb stabil párkapcsolathoz és kevesebb gyermekvállaláshoz vezet. Coleman arra figyelmeztet, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, Európa számos országában komoly munkaerő- és gazdasági problémákkal kell majd szembenézni a népesség csökkenése miatt.
Állami intézkedések
Az államok már különböző intézkedésekkel próbálják ösztönözni a születésszám növekedését, például családi támogatásokkal és kedvezményekkel, de ezek hatása egyelőre korlátozott.
Coleman szerint a kulturális normák és a társadalmi elvárások megváltoztatása is elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a fiatalok számára újra vonzóbbá váljon a családalapítás és a többgyermekes életforma.
A szexualitás szerepe a nyugati társadalmakban ma már másodlagossá vált a karrier és az önmegvalósítás mögött, ami hozzájárul a demográfiai problémák elmélyüléséhez.
Mi várható 2050-ig?
Amennyiben a populáció csökkenése a jelenlegi ütemben folytatódik, Európában 2050-re jelentős gazdasági és szociális problémák alakulhatnak ki. A munkaképes korú lakosság csökkenésével a nyugdíjrendszerek egyre nehezebben lesz fenntartható, mivel kevesebb aktív dolgozó támogat majd egyre több nyugdíjast.
Ennek következtében a gazdasági növekedés üteme is lassulhat, ami a versenyképesség csökkenéséhez vezethet a globális piacokon. Az elöregedő társadalmakban egyre több lesz az egészségügyi és szociális ellátásra szoruló állampolgár, ami tovább terheli majd az állami költségvetéseket. Coleman és más demográfusok szerint, ha Európa nem talál megoldást a népességcsökkenés és az elöregedés problémájára, akkor súlyos társadalmi egyenlőtlenségek és fokozódó gazdasági kihívások várhatók a kontinensen.
(A cikk a Hírleső szakmai támogatásával készült.)